Endometriózis

Az endometriózisról általában

Mikor beszélünk endometriózisról?

Az endometriózis egy olyan betegség, amely fájdalmat és meddőséget is okozhat. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakul ki az endometriózis és miért okoz fájdalmat vagy vezet meddőséghez, érdemes tudni, hogyan történik a tüszőérés, illetve miként vándorol a petevezetőben, majd ágyazódik be az embrió a méh nyálkahártyájába.

Minden hónapban megérik egy tüsző hormonális hatásra, majd tüszőrepedéskor, a ciklus közepén, az érett petesejt a petevezetőbe jut, ahol a hímivarsejt megtermékenyíti.  A megtermékenyített petesejt elkezd osztódni, abból lesz az embrió, amely a méh üregébe jutva, kb. 5-6 nap múlva beágyazódik a méh üregét bélelő nyálkahártyába.

A méh nyálkahártyáját, az endometriumot az endometriális sejtek alkotják. Az endometriális sejtek olyan sejtek, amelyek a méhüreg belső felszínén helyezkednek el, a női menstruációs ciklussal együtt változnak. Az endometriális sejtek alkotják a méh nyálkahártyáját, amely hormonhatásra megvastagszik, átalakul, majd leválik, ez lesz a menzesz.  

Az endometriális sejteknek fontos szerepük van a méhüregen belül. Megteremtik a megfelelő feltételeket az embrió beágyazódásához, azonban méhüregen kívülre kerülve komoly problémát okozhatnak. Méhüregen kívül, hasonlóan a méhen belüli nyálkahártyához, az endometriális sejtek követik a menstruációs ciklus változásait. Jelenlétük a környezetüket folyamatosan károsítja, ott krónikus gyulladást tart fenn, amely később összenövésekhez, hegesedésekhez vezet, amely fájdalmat és meddőséget is okozhat.  

Ezt nevezzük endometriózisnak.

Az endometriózis leggyakrabban a következő szerveken található meg: a petefészkek, a petevezetők, a kismedence hashártyája, a méhet tartó szalagok, a méh mögött, a hüvely és a végbél között, a végbélen, érintheti a húgyvezetéket, illetve a húgyhólyagot is, de egyéb szerveken is előfordulhat, bár a fentiekhez képest ritkábban. Amennyiben az endometriózis a petefészekben alakul ki, és egy endometriotikus cisztát, ún. csokoládé cisztát hoz létre, akkor endometriómáról, csokoládécisztáról beszélünk. A csokoládéciszta az olvadt csokoládéra emlékeztető bennéket tartalmaz.

Amennyiben az endometriális sejtek a méhfal izomzatában telepednek meg, adenomiózisról beszélünk.

Hogyan alakul ki az endometriózis?

Az alábbiakban három elméletet írok arra, hogy miképp kerülhetnek az endometriális sejtek a méhen kívülre:

  • Retrogád menstruáció útján: Minden hónapban a méh nyálkahártyája hormonhatásra megvastagszik, vérellátása fokozódik, hogy az embrió befogadására alkalmassá váljon. Ha a terhesség nem jön létre, az embrió nem ágyazódik be, a nyálkahártya leválik, majd megjön a havi vérzés, azaz a menstruáció. Ha a menstruáció nem a hüvely irányába, hanem a petevezetők irányába történik, az endometriális sejtek a hasüregbe kerülhetnek, majd az ottani szervekbe, szövetekbe beágyazódhatnak.

  • Véráram útján: Az endometriális sejtek az ereken keresztül a hüvelytől és a méhtől akár egészen távolra kerülhetnek, például a tüdőbe.
  • Metaplázia útján: Ez egy olyan eset, amelyben jelenleg ismeretlen okokból egészséges sejtek képesek átalakulni endometriózist okozó sejtekké a kismedencében és a hasüregben.

Mennyire gyakori az endometriózis, és kit érinthet?

Tízből egy nőt érint az endometriózis, de a fertilis korú nők körében ez legalább kétszer olyan gyakori. Az endometriózis azonban meglehetősen aluldiagnosztizált (lsd. endometriózis diagnosztizálása rész). Az, hogy valaki nincs diagnosztizálva, még nem jelenti azt, hogy nincs is endometriózisa.

Genetikai hajlam

Az endometriózis családi halmozódást mutat. Akinek az édesanyja vagy a testvére endometriózisban szenved, annál hatszor nagyobb eséllyel alakul ki endometriózis.  Keveset tudunk az endometriózis, a genetika és a környezet kapcsolatáról, a rizikófaktorok legalább felében közrejátszik a genetika. Jelenleg nincs olyan genetikai teszt, amivel az endometriózis előre kimutatható.

Az endometriózis tünetei

Az endometriózis alapvetően meddőséget és fájdalmat okozhat, de az alábbi grafikonon jól látszik, ezek a tünetek nem mindenkit érintenek.

Dr. Novák Zoltán nőgyógyászati sebész: „Nem kell kétségbeesni, ha ilyen diagnózist kapunk a nőgyógyászunktól, mert sokszor látunk egészséges, panaszmentes nőknél is endometriózist, amelynek a klinikai jelentősége kétséges.”

 

Fájdalom és endometriózis

Fáj a hasam, lehet, hogy endometriózisom van?

Belegondolni is szörnyű, hogy régen milyen könnyen sütötték rá egy nőre a hisztérika bélyeget csak azért, mert rendszeres, krónikus alhasi fájdalma volt (egyébként a hiszterika a görög „hyster”, azaz méh szóból származik, nyilván nem véletlenül).

Minél többet tudunk meg a krónikus kismedencei fájdalomról, annál több elváltozást tudunk a hátterében azonosítani, ezek között is kiemelkedő szerepű az endometriózis. Úgy tűnik, a krónikus kismedencei fájdalomban szenvedő nők legalább felében endometriózist találunk, ha megfelelően keressük. De megfelelően keressük?

Dr. Novák Zoltán nőgyógyászati sebész:Meglepő, hogy néha mennyire el tud rejtőzni a vizsgálat során az endometriózis: rendszeres sikerélményt jelent, hogy olyan betegeknek tudom megmagyarázni a fájdalom okát, akiknél sok éve sikertelenül keresték azt. Nem mindegy, hogy ki nézi az ultrahangot, nem mindegy, hogy hogyan és mit tapintunk. Nagyon sokszor az elvégzett képalkotó eljárások, MR felvételek újraértékelése szükséges. A vizsgálat időpontja lehetőleg a menzeszhez  közeli időpontban kell legyen. Jellemzően azoknál a fiatal nőbetegeknél találunk endometriózist, akiknél évek óta tartó kismedencei fájdalom, menzesz előtti, illetve menzesz alatti erős fájdalom és esetleg szexuális együttlét alatti fájdalom jelentkezik”.

Általánosságban elmondható, hogy sajnálatos módon a legtöbb, endometriózisban szenvedő nőnél átlagosan 7-10 éves késéssel állapítják meg az endometriózist, miután átlagosan 5 különböző nőgyógyásznál jártak már, és keresték az okokat, hogy mi állhat a tünetek hátterében.

Hol és hogyan fáj az endometriózis?

Az endometriózis egyik legfontosabb tünete a fájdalom. A fájdalom jelentkezhet a menstruációs ciklus előtt vagy az alatt.  Fájdalmas lehet a szexuális együttlét is, amennyiben az endometriózis a hüvely falát vagy a méhet tartó szalagokat érinti.

A bélendometriózis gyanúját a következő panaszok keltik fel, amennyiben menstruáció alatt vagy a ciklus közepén jelentkeznek: székletürítéssel kapcsolatos fájdalom, véres széklet, jelentősen elvékonyodott széklet (ceruzaszéklet), váltakozó székrekedés és hasmenés. 

Az endometriózis érintheti a húgyúti rendszert is. Amennyiben a húgyhólyag érintett, jellemző lehet a fájdalmas, véres vizeletürítés a menzeszek alatt. Ciklusos vesetáji fájdalom pedig a húgyvezeték érintettsége miatt alakulhat ki.

A fájdalom jellege általában ciklikus, menzesz alatt jelentkezik, de idővel sajnos a fájdalom állandósulhat, és krónikus kismedencei fájdalom alakulhat ki. A krónikus kismedencei fájdalom meglehetősen rontja az életminőséget, a mindennapi munka megerőltető lehet, a páciens kimerül, a folyamatos krónikus fájdalom pszichés elváltozásokat is okoz.

Meddőség és az endometriózis

Miért okoz meddőséget az endometriózis?

Az endometriózis egyértelműen rontja a fogamzó képességet.

Az endometriózis csökkenti a petefészekben található tüszők számát.

A petefészek felszínén megtapadó endometriális sejtek a menstruációs ciklusok során enzimek, illetve gyulladásos faktorok segítségével növekednek, egy tömlőt képeznek, így károsítva folyamatosan a petefészek állományát. Ez az oka annak, hogy endometrióma esetén csökken az antrális tüszőszám (AFC) és az AMH (anti-müllerian hormon) szintje is, és már a műtét előtt kimutatható ez az elváltozás.  

Sajnos az endometriózis eltávolítására szolgáló műtétek szintén csökkentik, illetve tovább csökkentik a petefészek tüszőtartalékát. Az endometrióma szorosan kötődik a normál petefészekszövethez, és műtéti eltávolítása során a petefészekből még a legjobb sebész is elkerülhetetlenül eltávolít normális petefészekszövetet.

Számos tanulmány leírta az AMH szint csökkenését endometrióma eltávolítása után.  Megfelelő petefészek állománnyal rendelkező páciensek esetén ez nem befolyásolja feltétlen a termékenységet, de már csökkent petefészek rezerv esetén, főleg azoknál, akiknél később lombikkezelés indokolt, a műtét rontja a várandósság esélyét.

 Forrás: Barnhart et al

Az endometriózis rontja a petesejtek minőségét

Az endometriózis képes olyan gyulladásos környezetet létrehozni, amely rontja a petesejtek minőségét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azon betegeknél, akiknél endometriózis miatt lombikkezelést végeztek, alacsonyabb volt a megtermékenyült petesejtek száma, illetve az embrió beágyazódása is csökkent.

A fenti vizsgálatot az is alátámasztja, hogy endometriózisban szenvedő petesejt-donortól származó embrió beágyazódása sokkal alacsonyabb, mint azon petesejt-donoroktól származó embrió, ahol nem volt kimutatható endometriózis.

Az endometriózis roncsolja a petevezetékeket

Az endometriotikus szigetek a környező szövetekkel összekapaszkodhatnak, így összenövéseket, hegesedést okozhatnak a petevezetékekben, ami annak elzáródásához vagy abnormális működéséhez vezet.  Így a petesejtet gátolja abban, hogy a méhüregbe jusson, vagy a hímivarsejt nem tud felúszni a petesejthez, hogy megtermékenyítse azt.

Így nem termékenyül meg a petesejt, illetve a méhen kívüli terhesség kockázata nő. Egy közelmúltbeli vizsgálattal kimutatták, hogy endometriózissal 2.7-szer nagyobb az esély a méhen kívüli terhességre, mint endometriózis nélkül.

 Forrás: Saraswat

Az adenomiózis rontja a termékenységet  

 Amennyiben az endometriális sejtek a méh izmos falában telepednek meg, adenomiózisról beszélünk. Egy vizsgálatban azt találták, hogy az adenomiózis 20 %-kal csökkenti az embrió beágyazódásának esélyét. Feltehetően azért, mert steril gyulladást hoz létre a méhfalon belül, amely rontja a méhnyálkahártya vérellátását, így csökken az embrió beágyazódásának az esélye, így a teherbe esésé is. Akinél van endometriózis, 27-45 % esélye van arra, hogy adenomiózisa is van.

Az endometriózis károsítja a spermiumokat

Függetlenül attól, hogy hol található az endometriózis, ott gyulladást okoz. Ha a spermium a gyulladás közelébe úszik, a motilitása és a működése is károsodhat.

Ezt bizonyítja az a tanulmány, ahol a spermiumot endometriózisos betegek kismedencei folyadékába helyezték.  Kétszer annyi DNS-károsodást okozott a spermiumokban az endometriózis, mint a nem endometriózisos nők kismedencei folyadéka.

(Forrás: Mansour et al)

Okoz-e vetélést az endometriózis?

Ha sorba vesszük az endometriózis lehetséges hatásait az endometriumra, akkor sok oka lehet, amiért vetélést okozhatna az endometriózis. A klinikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy minimálisan növelheti a vetélés esélyét az endometriózis, de nem tudjuk, hogy pontosan mi az oka ennek. Ennek kivizsgálására további kutatások szükségesek.

 

Az endometriózis kivizsgálása

Hogyan diagnosztizálható az endometriózis?

Az endometriózis diagnosztikája lehet könnyű (petefészek endometriózis), lehet nehéz (mélyen infiltráló endometriózis). És előfordul, hogy műtét nélkül „gyakorlatilag lehetetlen”. Ilyenek a hashártyán megtapadó endometriális sejtek, szigetek.

A képalkotó vizsgálatok elvégzése és elemzése kifejezetten vizsgálófüggő, ezért jelentős különbségek vannak az általános és az erre a területre specializálódott szakemberek diagnosztikus teljesítménye között. Tapasztalatunk alapján a diagnózist legnagyobb eséllyel az endometriózis diagnosztikájára specializálódott nőgyógyász által végzett kismedencei ultrahang, illetve az erre specializálódott radiológus által végzett kismedencei MRI biztosítja.

Ultrahanggal könnyű látni a csokoládécisztát

Az alábbi képen látható egy normális petefészek ultrahangos képe

A képen egy csokoládéciszta ultrahangos képe látható

Tekintettel arra, hogy a bélendometriózis jellemzően a bélfalat kívülről szövi be, és a bél nyálkahártyát csak nagyion ritkán érinti, a béltükrözés nagyon sokszor nem tudja kimutatni a bélendometriózist. Természetesen erre specializálódott szakemberek kezében ez a vizsgálat is jól működik, de mindennapi gyakorlatunkban béltükrözést csak ritkán javasolunk annak kellemetlensége miatt.

Az endometriózis speciális ultrahangos vizsgálatára itt tudsz bejelentkezni.

Az endometriózis stádiumbesztása, osztályozása

Érdemes ismerni az endometriózis stádiumbeosztását, ugyanis a kezelés szempontjából nem mindegy, mekkora kiterjedésű az endometriózis, illetve az sem mindegy, milyen szerveket érint a kismedencében.

Az ASRM (Endometriosis Classification for Infertility Subcommittee of the American Society for Reproductive Medicine) által bevezetett stádiumumbeosztás szerint az osztályozás I-től IV- ig  terjed az endometriózis súlyossága és kiterjedése szerint.

  • Az I-II-es stádium minimális és enyhe endometriózis. Ha az ultrahangos vizsgálat során endometrióma nem látható, és a páciensnek nincs fájdalma, az endometriózis általában I-II-es stádiumú.
  • A III-IV-es stádium mérsékelt és súlyos endometriózis. Amennyiben ultrahangvizsgálattal endometriómát látunk a petefészkekben, az endometriózis III-as, IV-es stádiumú.

A stádiumbeosztás alkalmas arra, hogy iránymutatást adjon, melyik betegcsoport milyen kezelést kapjon, vagy kell-e egyáltalán kezelés, hogy javítsuk a termékenységet.

Az endometriózis kezelése

  1. A műtéti kezelés az endometriózis okozta fájdalom kezelésében kiválóan működik, a meddőség kezelésében is növeli a fogamzó képességet, azonban bizonyos esetekben óvatosan kell bánni a műtéti indikációval (lsd. Az endometriózis műtéti kezelése)
  2. Gyógyszeres kezeléssel hatékonyan csökkenthető az endometriózis okozta fájdalom, azonban önmagában nem alkalmas a teherbe esés növelésére, csak abban az esetben, ha lombikkezeléssel vagy inszeminációval kombináljuk. (lsd. Az endometriózis gyógyszeres kezelése)
  3. Amennyiben az endometriózis meddőséget okoz, a lombikkezelés hatékony módszer, hogy növeljük a teherbeesési rátát. (lsd. Asszisztált reprodukciós kezelés meddőség és endometriózis esetén)
  4. Inszeminációval minimálisan növelhetjük a várandósság esélyét. Általánosságban elmondható azonban, hogy 3-4 inszeminációs ciklusnál többet ne végezzünk, ha sikertelen volt a kezelés, lépjünk tovább a lombikkezelésre. (lsd. Inszemináció meddőség és endometriózis esetén

Ez az oldal tájékoztató jellegű, minden páciensnek személyre szabott kezelés javasolt, amelyet személyes konzultáció során állítunk össze.

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.
ElfogadomAdatvédelmi tájékoztató

GDPR

  • Adatkezelés

Adatkezelés

Részletes adatkezelési tájékoztatónkat ide kattintva olvashatod!